Egy spanyolországi fogászati és fogtechnikai akadémiának, a COEM-nek különös reklámja erős és határozott üzenetet közvetít, eléggé szokatlan módon.

Ha fogászattal kapcsolatos reklámot látunk, hozzászoktunk a mosolygós, gyönyörű fogsorú páciensekhez, a jóképű vagy csinos fogorvoshoz és asszisztenseihez. Már a könyökünkön csöpög az összes efféle reklám, így már egyáltalán fel sem kapjuk a fejünket.

Nem tudnak újat mondani és különben is azt gondolod, hogy minden kamu.

Hát pontosan ezt ismerte fel Leo Burnett, a COEM reklámfilmjének megalkotója. A reklámfilm nem valamiféle terméket próbál eladni, egyszerűen csak azt a rendkívül fontos üzenetet közvetíti, amely a film végén el is hangzik: „Ne bízz a reklámok fogorvosaiban! Ne nyisd ki a szádat bármi áron! Csak a saját és bizalmas fogorvosodhoz járj!”.

Ennek a reklámnak az eredetisége és különlegessége abban rejlik, hogy betekintést nyerhetünk a reklámfilmek forgatásába, gyakorlatilag lerántja a leplet a hazugságokról. Mindezt ráadásul kifogástalan színészi játékkal valósították meg. A reklám ezekkel a mondatokkal indul:

„Szia! Mennyire tiszta és milyen új minden, igaz? Az a helyzet, hogy ez egy reklám. Ők itt, akik orvosnak látszanak, valójában statiszták.”

A kisfilmben megjelenő orvos tovább folytatja mondandóját és szimpatikus szófordulataival egyre jobban belopja magát a szívünkbe:

„És itt a betegünk. Szép a mosolya, ugye? Valójában ő egy modell... és ezen a képernyőn itt hamarosan megjelenik egy fog 3D-s képe, de lehetne ott akár egy bemondó, vagy egy focista is... bárcsak focista lenne! Most pedig megnézek egy röntgen felvételt, mely valójában nem is egy szájról készült. Ez egy medencecsont röntgene. Szép medence!”

Ezután az orvos-színész azt is megemlíti, hogy a szolgáltatását természetesen nagyon olcsón kínálja és, hogy persze a mosolygó pácienst az ajtóig kíséri. Ekkor azonban a kamera kezd eltávolodni és látjuk, hogy valójában díszletről és nem valódi ajtóról van szó. Az orvos színész is felhívja erre a figyelmet és, hogy bebizonyítsa, megpróbálja kinyitni az ajtót:

„Látod? Semmi. Nem megy. Gipszkarton.”